A Szamárfül kiadó webáruháza

Nagy Bandó András írásai, regényei, versei kicsiknek és nagyoknak. Dedikált könyvek megrendelhetőek!

 

Mivel névre szóló dedikációval ellátott könyveket küldünk, csak banki utalás után indítjuk útnak a megrendelt könyveket. További információk…

Belföldre 15.000 Ft alatti értékű megrendelés esetén 950 Ft. a szállítási költség. 15.000 Ft fölött mi fizetjük a szállítást.

Kosár

A kosár üres.

Gazdag László: A Fejlődés természete

Könyv

Gazdag László előszava

 

Kedvcsináló az olvasáshoz (bevezetés helyett)

 

   Könyvem címe: Civilizációk (avagy a fejlődés természete). Nem történelemkönyvet tart a kezében az olvasó, nem is filozófiai művet, nem közgazdaságtant, illetve ezt is, azt is. „Történetfilozófiaként” lehetne meghatározni a műfajt, amely a történelemtudomány, a bölcselet és a gazdaságtan határterületén, érintkezési pontján „működik”, kutat.

   Egyrészt valóban egyfajta világtörténeti áttekintést kap az olvasó, természetesen csak dióhéjban, a fő történelmi csomópontokra koncentrálva, másrészt újraértelmezünk alapfogalmakat, mint például a fejlődést. Keressük a haladás okait, mozgatórugóit, felülvizsgálva megcsontosodott, dogmává merevült sztereotípiáinkat. Levezethető-e például az összemberi fejlődés olyan kiemelkedő mozzanata, mint a vadászó, halászó, gyűjtögető életmódról az élelemtermelő életmódra, tehát az állattartásra és a földművelésre való áttérés, a népsűrűség növekedéséből?  „Ahogy a népesség növekedett, már nem lehetett a régi módon eltartani őket, át kellett térni…” halljuk, vagy olvassuk az általános iskolai olvasókönyvekben is. De valóban igaz ez?

   Azután pedig hogyan is kezdődött a háziasítás? Az ősember hazavitte a leölt anyaállat kicsinyét és fölnevelte? Vagy lehet, hogy egészen más módon?[1]

   A kapitalizmus kibontakozása Angliában, tehát az eredeti tőkefelhalmozás megindulása, valóban arra vezethető vissza, hogy a nagy földrajzi fölfedezések után a világkereskedelmi útvonalak áthelyeződtek a Mediterráneumból az Atlanti-óceánra? Vagy pedig ezt meg kell cáfolnunk, mert kimutatható, hogy az angliai kapitalizációnak szinte semmi köze a földrajzi fölfedezésekhez, és hogy teljesen a belső, immanens gazdaság-és társadalomfejlődési mozzanatokban rejlenek a valódi okok?[2]

   Létezik-e az ember kutató-kereső ösztöne, amiből automatikusan következik az emberi társadalom fejlődése, vagy ezt a szintén sztereotip elképzelést el kell vetnünk, mert az egész világtörténelem a cáfolata ennek az állításnak?[3]

   Föltesszük a kérdést, hogy miért a görögök lettek „a” görögök, miért nem más nép, másutt, más időben?

   Miért nem egy maya, vagy azték Kolumbusz fedezte föl Európát, és miért fordítva történt?[4]

   Vagy: miért nem mecsetekben imádkozik ma Európa? Hiszen volt közel fél évezred, amikor bizony a keresztény – muszlim párharcban mi álltunk vesztésre![5]

   Értelmezhető-e a népek kultúrája, művészete között a fejlettségbeli különbség, léteznek-e, léteztek-e „primitív” kultúrák, „primitív” népek? Vagy netán éppen az ilyen megkülönböztetést kellene inkább a „primitív” jelzővel illetni?

   Időbeli fejlődési sorrendbe állíthatók-e Altamira barlangrajzai, Giotto, Leonardo, Rubens, Van Gogh, Picasso festményei?   Az emberi lét mely szféráiban értelmezhető egyáltalán a fejlődés fogalma?[6]

    Európa középkora tényleg olyan „sötét” volt? A koraközépkor pedig „visszaesés” Rómához képest? Vagy teljesen át kellene értelmeznünk eddigi szemléletünket, egyszerűen azért, mert éppen a lényegi összefüggésekről feledkeztünk meg az ilyen következtetésekkel?[7]

   Volt-e „elkanyarodás” az Elbától keletre eső térségben a XV. század végétől kezdve, vagy ebből semmi nem igaz, mert Nyugat-Európa és Kelet-Európa között mindig megmaradt a jelenleg is jól érzékelhető fejlettségbeli különbség? És ha ez így van, akkor mi ennek a mélyebb oka?

   Volt-e a tudományban „Kopernikuszi fordulat”, vagy Einstein relativitáselmélete ezt a képzetet is érvénytelenítette? Kopernikusz heliocentrikus kozmológiai rendszere esetleg nem is fejlettebb, pontosabb Ptolemaiosz geocentrikus világképénél? A kettő netán egyenrangú? De akkor értelmezhető-e a tudomány területén a fejlődés fogalma? Vagy lehet, hogy a ma embere nem többet, hanem csupán mást tud, mint a régi korok embere?[8]

   Mi az eltérés a nyugati (európai) és a keleti (ázsiai) szemlélet között, ideértve a vallásokat is?[9] Miért Európa vált a világtörténelem kialakítójává a nagy földrajzi felfedezésekkel, és miért nem Ázsia, vagy más kontinens? Ázsia (valamint Afrika, Amerika, Ausztrália, Óceánia, tehát az egész Európán kívüli világ) stagnálását kell-e megmagyaráznunk, ennek a mozdulatlanságnak az okait kell-e megkeresnünk, vagy az európai fejlődés ténye a magyarázatra szoruló rejtély az emberiség nagy történelmében?[10]

   Van-e a történelemnek, vagy a fejlődésnek, mint olyannak, célja, és ha igen, akkor mi lehet az?[11]

   Miért ott és akkor alakult ki egy civilizációs centrum, ahol és amikor, miért nem másutt és máskor?  Volt-e, van-e automatikus kiegyenlítődés a centrum és a periféria között?

   Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel fog találkozni az olvasó. Lehet, sőt, szinte bizonyos, hogy lesznek olyan témák, amelyek kapcsán nem fogunk egymással egyetérteni. Célom nem is az „igazság” kinyilatkoztatása, hanem inkább gondolkodásra késztetés.

   Alapelvem, mottóm: Szeresd azt, aki az igazságot keresi, de óvakodj attól, aki már megtalálta!

 

 

[1] Bökönyi S.: 37. Vadakat terelő juhász.

[2] Marx, K.: 222. A Tőke III. IV. szakasz, 20. fejezet: Adalékok a kereskedelmi tőke történetéhez. 323-337. o.

[3] Jánossy F.: 140. A gazdasági fejlődés trendvonaláról.

[4] Jánossy F.: 139. és 140.

[5] Cahen, C.: 45. Az iszlám.

[6] Jánossy F.: 139. és 140.

[7] Simonyi K.: 301. A fizika kultúrtörténete.

[8] Simonyi K.: 301.

[9] Lukács J.: 207.  Istenek útjai.

[10] Marx, K.: 210. és Tőkei F.: 332. és 333.

[11] Hermann István: 124. Teleologia és történetiség.

Kategória: 
Felnőtteknek
Kosár

Gazdag László: A Fejlődés természete

Cikkszám:
NBA-BOOK--36
Kedvezmény: 
50%
Ár: 
Lista ár:4 000 Ft
Ár:2 000 Ft
Kedvezmény:2 000 Ft (50%)